Kezdetek

Luna 2019. szeptember 6-án született, nem egészen tervezetten, egy Pest környéki tanyára. Október 22-én költözött hozzánk. Elég hamar kiderült, hogy az alvás közben cuki kislány ébren kisé agresszív, újdonságoktól rettegő, de gyorsan tanuló lényecske (lányocska:).

Bár naggyon nem volt könnyű vele az elején, azonnal szobatiszta lett (megérte kelni hozzá kétóránként), az idegeinken, a kanapén, a szőnyegen és a bőrszékeken túl nem rágott / rongált semmit.

Rengeteg munkával, türelemmel – sajnos számos egészségügyi nyavalya mellett –, és az első lehetséges perctől kezdve heti többször (!) kutyasuliba járással (élmény volt kézben vinni a rettegő kutyát, az első sétákon seggen húzni az utcán..) végül csak összecsiszolódtunk.

Voltak pillanatok, mikor nagyon megbántam, hogy hosszú évek vágyódása után, kizárólag saját döntés (nem családi kényszer) hatására belevágtam. Volt, hogy megbántam, hogy Őt választottuk, de – és ebben nagy szerepe volt a 2020. tavaszi korona-karanténnak – mára ez elmúlt, tudom, hogy egy irtó okos, ragaszkodó, valódi egyéniség lett 2019. őszén a társunk.

Sokszor hallom, hogy „könnyű nekem, mennyi időm van kutyázni” (pl. részmunkaidős lettem miatta (hálás vagyok, hogy megtehetem!). Ez tudatos döntés volt, azért lett kutyám, mert ezt vállaltam, és, mert nem vagyok egyedül. Nem kerti törpét, nem folyamatosan ugató házőrzőt vagy duci lakáskutyát akartunk. A mai napig nehéz megszoknom, hogy vége a jövős – menős szabadságnak, a spontán programoknak, de egyre jobban érzem, hogy megéri. (Mennyivel jobb a kedves, meleg kutyaszemében a rajongást (és a csipát) látni reggelente, mint spontán kocsmázás után, másnaposan ébredezni… )

(Első kutya előtt állóknak javaslom, hogy vegyék komolyan, járjanak utána az egyes fajtajellemzőknek..! Gondolják meg 100x, akarnak-e kölyökkutyát! Annyi kiszámítható, jófej, okos, nem kölyök kutyus vár gazdira. Vegyétek komolyan, szánjátok rá az időt, nézzetek körül, menjetek ismerkedni, fontoljátok meg százszor! Mi naivak voltunk, majd mi megmutatjuk felkiáltással belecsaptunk, szerencsére jó vége lett..